Természetesen szitatechnikával is lehetséges többszínű nyomtatás. Ami igazán fontossá tette ezt az eljárást, az a sokoldalú felhasználhatóság, mellyel ideális kiegészítője a többi nyomdai technikának. Lényeges tulajdonsága, eltérően az offszet és a többi eljárástól, a nyomtatott festékréteg vastagsága: a nyomat kiemelkedik a hordozó felületéről. Használható bármilyen festékkel, (speciális, fényvisszaverő, világító), szinte bármilyen anyagú felületre (textil, fém, üveg, kerámia, műanyag, karton, fa, szövet). Szitával msegoldható a nyomtatás enyhén görbült felületekre is, – ha nem túl nagy a felületi egyenetlensége. A különösen vastag festékréteg felhordása lehetővé teszi, hogy akár vékony vonalas rajzot nyomtassunk fehér festékkel fekete alapra, és a nyomat tökéletesen fedő hatású lesz. Ezt az eredményt a többi eljárással nem lehet elérni.

A szitanyomás feltalálójáról semmit, a nyomtatás kialakulásáról pedig csak keveset tudunk. Annyi azonban megállapítható, hogy Kínában és Japánban már évszázadokkal ezelőtt nyomtattak textíliát sablon felhasználásával. A formát fakeretre feszített emberi hajból, majd később selyemszálból készült szita alkotta a ráragasztott rizspapírból kivágott sablonból. Az így készült formáról kisebb példányszámban többnyire textil-nyomathordozóra nyomtattak.A szitanyomást tehát régi időkben is alkalmazták és felhasználták a művészien festett textíliákEzután az eljárás némileg feledésbe merült, és Európában csak a XIX. században támadt fel újra a textiliparban, ahol is filmnyomtatásnak nevezték el. A lyoni selyemipar alkalmazta elsősorban a filmnyomás eljárást, vagyis a szitanyomást a selyem- nyomtatására, díszítésére. A közelmúlt éveiben a gépesítése és az automatizálás nagymértékben fejlődő eljárássá tette a szitanyomtatás eljárást, amely így jogosan került negyedikként a korábban ismert három fő nyomtatási eljárás mellé.

A szitanyomás eljárásban nyomóforma, azaz a nyomósablon hordozója egy szövet, ami egy finom szövésű szitaszövet, amelyet feszesen a formakeretre rögzítenek. A szitaszövet nyitott szemrendszerű. A forma nyomatmentes részeit a szitán sablon fedi, azaz be van csukva, hogy a festék ne tudjon áthatolni rajta, míg a nyomatképet hordozó részei nyitottak, így a festék könnyedén átfolyik. A szitanyomtatás során a festéket egy kissé ferdén elhelyezkedő festéklehúzó kés nyomja dörzsölő-kenő mozgással a szitaszövet nyitott részén keresztül a nyomtatandó anyagra.

Szitanyomással elsősorban olyan nyomatokat lehet előállítani, amelyek a többi eljárással csak nehezen vagy egyáltalán nem állíthatók elő. E nyomtatással lehetséges egy- és többszínű plakátok, feliratok előállítása különböző anyagokra, akár világító festékekkel is. Közlekedési jelzőlámpák, rádió- és műszerskálák, óraszámlapok, tapéták, valamint vakírás nyomtatására sem jelent nehézséget. A textiliparban fény- és mosásálló dekorációs ruhaanyagokat, valamint sálakat, terítőket nyomtatnak. Ugyanígy alkalmazzák az eljárást üvegpalackok, poharak feliratozására is. Mivel az eljárás nem helyhez kötött, felhasználható ládák, csomagolások, kirakatüvegek, szállító gépkocsik feliratozására is. A különösen vastag festékrétegfelhordása teszi lehetővé, hogy vékony vonalas rajzot nyomtassanak fehér festékkel fekete papírra, és a nyomat, egyetlen nyomtatási művelet útján is teljesen fedőhatású lesz, ami a többi nyomtatási eljárással nem megoldható. lesz, ami a többi nyomtatási eljárA nyomatkép plasztikus hatású, így a szitanyomás technológiát a könyvkötészetben vászon és műanyag borítású könyvtáblák nyomtatására is alkalmazzák.

Sok más területen is alkalmazható a szitanyomás, így például. különböző készülékek gyengeáramú áramköri elemeit összekötő vezetékek nyomtatása elektromosan vezető festékkel, nyomtatott áramkörök előállítása rezezett felületű műanyag lemezen vagy előrajzolása, hűtőrendszerek csőkígyójának előállítása alumíniumlemezre nyomtatással.

Kisebb példányszámok (10-5000 db.) nyomtatása különböző anyagokra szitanyomással gazdaságos. A gyorsjáratú szitanyomógépekkel azonban többi nyomtatási eljáráshoz hasonlóan csak a nagy példányszámok nyomtatása gazdaságos. A szitanyomtatás eljárás célja nem más nyomtatási eljárások kiszorítása, hanem hézagpótló feladat betöltése és a kisebb, valamint egészen kicsi példányszámok előállítási költségeinek csökkentése. Figyelemreméltó még a nyomóforma elkészítéshez és a nyomtatáshoz szükséges viszonylag rövid idő.

A szitanyomtatás hátránya a nyomat viszonylag hosszú száradási ideje. A vastag festékréteg következtében a friss nyomatok nem rakhatók egymásra. Ennek következ-ménye a viszonylag nagyobb helyigény a nyomatok szárításához. A gyorsan száradó festékekkel azonban a száradási idő lényegesen lerövidíthető.kekkel azonban a száradási idő lényegesen lerövidíthető.

(Bartha Tamás: Nyomdai enciklopédia II.)